Dobrudzsa önálló régió lehet
Önálló régió lehet a Duna és a Fekete-tenger által közrefogott Dobrudzsa - közölték hétfőn a román lapok Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes egy televíziós nyilatkozatát idézve.
A romániai közigazgatási régiók kialakításával megbízott kormánytag eddig azon az állásponton volt, hogy a jelenlegi hét fejlesztési régiót kell közigazgatási rangra emelni, hogy ne nyissanak vég nélküli vitát a helyhatóságok között új térképek rajzolgatásával.
A Pro TV kereskedelmi csatornának adott interjújában Dragnea úgy nyilatkozott, hogy "magánemberként, nem miniszterként" nyolc vagy kilenc régió kialakítását látja ésszerűnek. A műsorban bemutatott új térkép szerint - a jelenleg moldvai és havasalföldi megyékkel közös délkeleti fejlesztési régiót alkotó - Dobrudzsa (Tulcea és Konstanca megye) önálló közigazgatási régióként szerepel, a Székelyföldet is magába foglaló központi régiónak pedig nem Gyulafehérvár, hanem Nagyszeben lenne a fővárosa.
A magyar politikai szervezetek elfogadhatatlannak tartják a hét fejlesztési régión alapuló közigazgatási felosztást, mert ezek a régiók olyan nagyok, hogy a magyarok mindenütt kisebbségben lesznek és kiszorulnak a regionális döntéshozatalból: a székelyföldi magyarság aránya példádul a 30 százalékot sem éri el az úgynevezett központi régióban.
Dragnea tévényilatkozatában azt is jelezte, hogy Dobrudzsa példája nem érvényes a Székelyföldre.
"Nem szándékozom olyan régiófelosztást javasolni, amely etnikai szempontokon alapul. A régiókat azért hozzuk létre, hogy kiegyensúlyozott fejlődést biztosítsanak: ha megnézzük a megyék fejlettségi térképét, világosan látszanak a különbségek. Nem folytathatjuk a jelenlegi közigazgatási rendszerrel, mert Románia a koldusok és királyfik országa lesz" - mondta a miniszterelnök-helyettes.
Hozzátette: csak 2016-tól választanák közvetlenül a régiótanácsok tagjait, a 2014-ben megalakuló első régiótanácsokat a megyei közgyűlések tagjai delegálnák.
